Nem értem miért történik ez velem

Nem értem miért vagyok ilyen.

Van mikor vidáman nevetgélek a barátnőimmel

De néha beborul az ég felettem, és együtt maradok a könnyeimmel.

Talán az hiányzik

Hogy valaki

Gyengéden átöleljen

S egy forró csók után

Fülembe sugja...

...Szeretlek!

Mikor még itt voltál velem

Mindig azt hittem,

Ez örökké fog tartani

De rá kellett jönnöm

Te nem szeretsz igazán

Képes voltál otthagyni

És egy másik lányhoz rohanni.

Elmentél, nem köszöntél

és vissza se néztél.

Vártam mikor hívsz

De te nem utánam sírsz.

Mikor láttalak azzal a másik lánnyal

Az utcán kézenfogva sétálni

Nem akartam beletörődni

S mindent el akartam törölni,

Sosem foglak feledni...

Aznap éjjel

Minden emlék eszembe jutott

És képzeletben mindent újra átéltem:

Mikor északákon át, hosszú órákig beszélgettünk

Mikor vad csókok után, eszméletünk vesztettük

És egymás fülébe lágyan súgtuk

h mi örökké együtt leszünk

és örökké fog tartani a szerelmünk.

A szívem az utolsókat dobbantja

Mikor te belépsz a szobámba...

Látod a pengét, és érzed h miattad...

Csakis miattad tettem.

Mert szerettelek.

De mit is keresel te itt?

A szívünk eggyé vált az évek alatt..

És most érezted h várlak

Érezted h fáj a szívem

És rájöttél h mennyire is szerettél engem.

Vissza jöttél de már késő...

Letérdelsz mellém és az öledbe veszel...

Sírva ordítasz fel:

-MIÉRT???? MIÉRT MENTEM EL???

MIÉRT HAGYTAM ITT EGY VÉRZŐ SZÍVET,

AKI MÉG MOST IS SZERET.

És közben rájöttem h én is szeretem

Mint még soha senkit így, ebben az életben.

A könnyeid és a vérem eggyé válik

És azt kívánod bárcsak újra együtt lennénk...

De tudod h én már nem jövök vissza...

Soha...

Soha többé...

A szerelem összeköt minket

És a sors akarta h együtt legyünk.

Ezért utánam küldtek téged...

H velem légy

És soha többé el ne menj...

Másnap két élettelen testet találtak a szobába,

Kihülve, egymásba fonodva...

És mindenki megtudta...

Mi is az az igazi szerelem...

Igazi szerelem, ami a sírig tart...